Interjú Farkas Miklòs Építészmérnök szakemberrel
Farkas Miklòs építészmérnökkel beszélgettünk Csengerben, Makovecz Imre szellemi örökségéről, a tervezés és a műszaki ellenőrzés kapcsolatáról, és arról, miért nem mindegy, hogyan születik egy ház.
Csengerből indult, és innen néz vissza majdnem három évtizedre. Farkas Miklòs építészmérnökkel arról beszélgettünk, mit jelent ma a gyakorlatban Makovecz Imre öröksége, és hogyan kerül ez köszönő viszonyba a mai építkezések valóságával.
„Egy ház nem építőanyag-halom”
NetPallér: Sok szakember hivatkozik nagy mesterekre, de Ön valóban Makovecz Imre közelében dolgozott. Hogyan került oda?
Farkas Miklòs: Építésvezetőként kerültem több olyan munkára, amelyet Makovecz Imre vagy a tanítványai terveztek. Ez nem önéletrajzi sor a számomra, hanem az, ami formált. Kevés szakembernek adatik meg, hogy egy ilyen léptékű gondolkodó mellett lehessen jelen, amikor egy épület a tervből házzá válik. Onnantól már nem ugyanúgy nézi az ember a rajzasztalt.
NetPallér: Mi az, amit a leginkább magával hozott onnan?
Miklòs: Az a mondat, hogy ezek a házak nem összehordott építőanyagok halmazai, hanem születnek. Gondolatból. Persze kell hozzá tégla, cement, fa, emberek, gépek és pénz is, de mindez csak eszköz. Ha a gondolat nincs rendben, a legdrágább anyag sem menti meg az épületet.
Tervezés és műszaki ellenőrzés egy kézben
NetPallér: A cégük, a Pallér2 KFT, 1997 óta működik. Mi a tipikus munkafolyamatuk, ha egy megbízó megkeresi Önöket?
Miklòs: Először leülünk és sokat kérdezünk. Nem a négyzetméterekről, hanem arról, hogyan él vagy hogyan akar működni a megbízó abban a térben. Ebből lesz a koncepció, abból a vázlat, és csak utána jönnek a műszaki rétegek. A nálunk készülő terv azért bírja a kivitelezést, mert már a rajzasztalnál átgondoljuk, mi történik majd a gödör szélén, amikor gyorsan kell dönteni. Ha a tervező és a műszaki ellenőr ugyanazt a logikát követi, sokmilliós hibákat lehet megelőzni.
NetPallér: Mi a leggyakoribb hiba, amit műszaki ellenőrként lát az építkezéseken?
Miklòs: A csomópontok. A laikus a falra, a tetőre, a burkolatra figyel, közben a baj szinte mindig ott keletkezik, ahol két szerkezet találkozik: párazárás, hőhíd, vízelvezetés, bádogos részletek. Ezeket a kivitelező sokszor jó szándékkal, de saját rutinból oldja meg, és nem feltétlenül úgy, ahogy az adott háznál kellene. Ezért megyek ki rendszeresen, és ezért kérek fotódokumentációt is azokról a részekről, amelyeket később már eltakar a következő réteg.
Találd meg a megfelelő szakembert – felesleges körök nélkül.
Nem kell több tucat mestert hívogatnod – a rendszer a szakma és terület szerint érintett szakemberekhez továbbítja az ajánlatkérésedet.
Szakmánként és területenként limitált számú szakember látható a platformon – a kapcsolatfelvétel közvetlenül köztetek történik.
Csenger és a száz épület
NetPallér: A céget a feleségével alapították Csengerben. Mit jelent Önnek ez a város?
Miklòs: A pályám iskolája. Csengerben épültek azok a középületek, amelyek ma is a város arculatát adják, és amelyek építésében részt vehettem. Ez a szakmai és szellemi tőke tette lehetővé, hogy 1997-ben önálló vállalkozást indítsunk. Azóta száznál is több köz, és magánépület tervezésében vagy műszaki ellenőrzésében vettünk részt, de a hozzáállás ugyanaz maradt: a megbízó pénzét úgy kezeljük, mintha a sajátunk lenne.
NetPallér: Van olyan tipp, amit minden építkezni készülő olvasónak elmondana?
Miklòs: Ne a tervezésen spóroljanak. Az olcsó terv nem olcsó, csak a számlán látszik annak. Egy átgondolt terv és egy független műszaki ellenőr együtt szinte mindig kitermeli a saját költségét, sokszor a sokszorosát.
Riporter: „És végül, hogyan vehetik fel Önnel a kapcsolatot a kedves olvasók?”
Farkas Miklòs: „A NetPallér kereső felületén megtalálnak. A profilomon át kérhetnek tőlem visszahívást, onnan megbeszélünk mindent.”
